"Letettem a fegyvereimet, nem játszom tovább érted. 
És holnap újra besétálok majd a terembe, ahol te vársz, és újra leülök melléd. De sosem fogok melletted úgy ülni, mint régen. Többé nem mosolygok rád, többé nem nevetek az értelmetlen vicceiden, többé nem próbálok meg segíteni neked, többé nem próbálok meg még csak a közeledben lenni sem. 
Melletted leszek, mert nem dobhatok el mindent, és nem menekülhetek az életem elől folyton, de belőled, belőlünk, belőlem – abból, aki miattad vagyok – elég volt. Elég volt, mert nincs szükségem olyan emberekre, akinek a figyelméért versenyeznem kell. Elég volt, mert nem bírom tovább nézni, ahogy körülrajonganak mások. Elég volt, mert ha azzal a lánnyal látnálak újra, aki mindenben az ellentétem… megszakadna a szívem. 
Elég volt abból, hogy mindig mások boldogságához asszisztáljak. Most én következem.
Elég volt, mert jobbat érdemelek."